Adózás
Adók: meghatározása és típusai
Az adók sokfélék lehetnek, de mind olyan pénzek, amelyeket egy állam vagy egy önkormányzat gyűjt be. Ezt a pénzt használják fel utána olyan meghatározott létesítmények és szolgáltatások fenntartására, mint amilyenek például a kórházak, az iskolák, a múzeumok, a könyvtárak stb. A legáltalánosabb egyedi adók a következők:
- jövedelemadó (a személyes bevételnek az állam számára befizetett bizonyos százaléka);
- fogyasztási adó: ÁFA (általános forgalmi adó) és jövedéki adók a dohányon, az alkoholon, az ásványolajtermékeken (pl üzemanyagok) az energiatermékeken és néhány meghatározott árun, például Németországban a kávén;
- ingatlanadó (a föld- és ingatlanvagyon értéke alapján);
- vámok (az importált árukra kivetett adó a nemzeti vállalkozások támogatása céljából);
- fogyasztási adó (egy adott áru értékesítésekor felszámított követett adó)
- környezetvédelmi adó (többletköltség felszámítása környezetszennyező termékek vagy tevékenységek vásárlásakor vagy használatakor, amely eltántorítja az embereket ezek használatától és előállításától);
- tőkenyereség (a tőkenyereségre és arra a haszonra kivetett adó, amelyet egy befektető akkor realizál, amikor valamilyen tőkeeszközt drágábban értékesít, mint amennyiért az megvásárolta);
- örökösödési adó (olyan adó, amit az után a pénz vagy ingatlan után kell fizetni, amit valaki valaki más halála után örököl).
Az összegyűjtött adók közvetlenül a nemzeti költségvetésbe kerülnek, míg a vámokat nemzeti szinten gyűjtik, de az EU költségvetésébe kerülnek be.
Ha további tájékoztatást szeretnél kapni az egyes országokban érvényben lévő rendszerekről, kattints ide.
Megtaláltad álmaid állását? Gratulálunk! Mint azt bizonyára tudod, amikor elkezdesz dolgozni, az azt is jelenti, hogy a jövedelmed alapján elkezdesz jövedelemadót fizetni.
Az az ország, ahol adózás szempontjából állandó lakhellyel rendelkezel adóztathatja meg a teljes, egész világra kiterjedő jövedelmedet és tőkejövedelmedet. Ez magában foglalja a béreket, a nyugdíjakat, a juttatásokat, az ingatlanból és minden más forrásból származó bevételeket, valamint a tulajdon értékesítéséből fakadó tőkenyereségeket.
Minden egyes ország saját maga határozza meg az adóügyi illetőséget:
Itt többet is megtudhatsz arról, hogy a jövedelemadó hogyan is működik, ha több mint egy uniós országban töltesz el időt.
Adócsalás és adóelkerülés
Amikor egy személy vagy egy cég szándékosan nem fizeti meg az esedékes adót, az a pénz elveszik az állami költségvetésből. Ez történik akkor, amikor egy személy vagy cég:
szándékosan hamis információt ad meg az adóbevallás során, vagy a teljes összegnél csak kevesebbet fizet be;
a pénzt külföldi bankszámlákon tárolja, anélkül, hogy bejelentené, vagy adózna utána;
„agresszív adótervezést” végez, melynek során kihasználja a törvény korlátait a befizetett adók lehető legkisebbre szorításához.
Ezek milyen következményekkel járnak?
Az adócsalás és az adóelkerülés korlátozza az országok lehetőségeit abban, hogy előteremtsék a szükséges pénzt, valamint hogy végrehajtsák gazdasági és szociális szakpolitikáikat. Így előfordulhat, hogy vissza kell tartani a kiadásokat olyan közszolgáltatásoknál, mint az egészségügy vagy az oktatás.
Az országom kormánya és az EU
ki miért felelős?
Az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemért az egyes országok felelősek. Az egyre globálisabbá váló világunkban azonban az EU megteremti a kereteket, és támogatás biztosít a határokon átnyúló adózási kérdések kezeléséhez. Az EU jogszabályai például megkönnyítik az együttműködést a nemzeti adóhatóságok között.
Ismerd meg, hogyan veszi fel a harcot az EU az adócsalással és az adóelkerüléssel szemben.
‘Adócsalás és adóelkerülés az EU-ban: "A hiányzó láncszem"’: nézd meg a videót.
Hamisítás
Ismerd meg, hogyan kerülheted el, hogy hamis termékeket vásárolj
A szellemi tulajdonjogok biztosítják, hogy a kreatív és ötletes erőfeszítéseket jutalmazzák, és hogy ösztönözzék a befektetést az új és hatékonyabb termékekbe. Ezek ösztönzik a munkahelyteremést napjaink tudásalapú gazdaságában.
A szellemi tulajdonjogok megsértése ártalmas, mert csökkenti a cégek azaz a jogtulajdonosok és az államok bevételeit, elfojtja a beruházásokat és az innovációt, és akadályozza a gazdasági növekedést. Ez munkahelyek elvesztésével jár, és csökken miatta a vagyonteremtés (kisebb lesz a bruttó hazai termék [GDP]). A szellemi tulajdonjogot megsértő áruk továbbá károkat okoznak a vásárlóknak, mert ezek kevésbé valószínű, hogy megfelelnek az egészségügyi és biztonsági szabványoknak.
Online útmutató a hamis áruk beazonosításához.
Az EU-tagállamok vámhatóságai a frontvonalában állnak annak a harcnak, hogy megakadályozzuk a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk belépését az EU piacára. Tudj meg többet az EU keretszabályozásáról.
A hamis áruk valódi ára: nézd meg a videót.
alapítványok és
jótékonysági adományok
Néhány országban, amikor civil szervezeteknek, alapítványoknak vagy jótékonysági szervezeteknek adsz pénzt – az orvosi kutatásokat finanszírozóktól kezdve egészen a műemlék jellegű épületeket fenntartókig –, akkor adókedvezményt kapsz.
Belgium és Románia kettő azok közül az országok közül, ahol az év végén az adóbevallásodban feltüntetheted, hogy milyen jótékonysági adományokat adtál. Ebből valamennyit aztán visszatérítenek a számodra (felvéve, hogy valamilyen bejegyzett jótékonysági szervezetet támogattál).