Kaip rodo naujausios ataskaitos duomenys, skirtingų ES valstybių narių mokesčių sistemos reikšmingai skiriasi.

Mokesčiai yra arba tiesioginiai, arba netiesioginiai. Tiesioginiai mokesčiai paprastai taikomi asmens pajamoms, įmonių pelnui, importui, eksportui ir nuosavybei. Netiesioginiai mokesčiai (PVM, importo mokestis ir

akcizo mokestis) taikomi faktiniams arba teisiniams atsitiktinio arba laikinojo pobūdžio įvykiams ir (juridiniams arba fiziniams) asmenims, kurie neretai būna tarpininkai, o ne asmenys, atsakingi už atitinkamus įvykius (iš čia ir atsiranda netiesioginis mokesčio pobūdis).

Iš naujausios Europos Sąjungos leidinio Apmokestinimo tendencijos Europos Sąjungoje laidos matyti, kad skirtingų valstybių narių mokesčių sistemos reikšmingai skiriasi.

Pavyzdžiui, Danijoje tiesioginiai mokesčiai sudaro didžiausią visų mokestinių pajamų dalį (64,6 %), panašiai kaip Airijoje ir Maltoje. Norvegijoje ir Islandijoje tiesioginių mokesčių dalis taip pat yra gana didelė.

Tačiau 2020 m. ataskaita, kurioje pateikiami visų valstybių narių, taip pat Islandijos ir Norvegijos duomenys, rodo, kad šiose šalyse socialinio draudimo įmokos sudaro mažesnę mokestinių pajamų dalį. Danija mažai socialinių draudimų įmokų daliai turi ypatingų priežasčių: dauguma socialinės gerovės sistemos išlaidų finansuojamos iš bendrosios surinktų mokesčių sumos. Tam būtinas aukštas tiesioginių mokesčių lygis, taigi Danijoje tiesioginių mokesčių dalis iš bendrosios mokestinių pajamų sumos yra didžiausia iš visų valstybių narių.

Kitokia situacija yra Slovakijoje ir Čekijoje. Šių dviejų šalių mokesčių sistemoms būdinga didelė socialinio draudimo įmokų dalis iš bendrosios mokestinių pajamų sumos ir palyginti maža tiesioginių mokesčių pajamų dalis. Be to, socialinės gerovės sistema šiose dviejose šalyse finansuojama iš

socialinio draudimo įmokų.

Kita vertus, kai kuriose valstybėse narėse tiesioginių mokesčių dalis kur kas mažesnė. Tai būdinga valstybėms narėms, turinčioms fiksuotų mokesčių tarifų sistemas, kurių ribinės tarifų normos nesiekia ES vidurkio, o tai neretai prisideda prie didesnio tiesioginių mokesčių tarifų sumažėjimo nei netiesioginių mokesčių tarifų.

Pavyzdžiui, Kroatijoje, Bulgarijoje ir Vengrijoje mažesnę tiesioginių mokesčių dalį kompensuoja sąlyginai didesnė netiesioginių mokesčių dalis. Tuo tarpu Slovakijoje, Čekijoje ir Lietuvoje mažesnę tiesioginių mokesčių dalį kompensuoja sąlyginai didesnė socialinio draudimo įmokų dalis.

Reikia paminėti ir tai, kad beveik pusę (46,1 %) mokestinių pajamų (įskaitant socialinio draudimo įmokas) visoje ES perėmė centrinė arba federalinė valdžia.

Tęskite pokalbį su TAXEDU

Jeigu ieškote išmanių būdų, kuriais galėtumėte savo studentams pristatyti skirtingus apmokestinimo tipus, pasižvalgykite po TAXEDU mokymo katalogą. Prisijunkite prie forumo, kuriame galėsite dalytis naujienomis, požiūriais ir patirtimi su kitais mokytojais.

La struttura dell’imposizione fiscale varia significativamente tra gli Stati membri dell’UE, lo dimostrano i risultati di una nuova relazione.

Le imposte possono essere dirette o indirette. Un’imposta diretta è normalmente applicata al reddito personale, ai profitti di un’azienda, a importazioni ed esportazioni e alla proprietà. Un’imposta indiretta (IVA, prelievi all’importazione o

accise) è un tributo applicato a un evento materiale o legale di natura accidentale o temporanea e a una persona (fisica o giuridica) che è spesso un intermediario e non la persona responsabile dell’evento (da qui il carattere indiretto dell’imposta).

Secondo la più recente edizione di Taxation Trends in the European Union (Tendenze della fiscalità nell’Unione europea) della Commissione europea, la struttura dell’imposizione fiscale varia significativamente tra i vari Stati membri.

La Danimarca, ad esempio, ha la percentuale più alta di imposte dirette nel gettito fiscale totale (64,6 %), seguita da Irlanda e Malta. Anche Norvegia e Islanda hanno percentuali relativamente alte di imposte dirette.

La relazione del 2020, che copre tutti gli Stati membri, Islanda e Norvegia, evidenzia inoltre che la percentuale dei contributi sociali nel gettito fiscale totale di questi paesi è relativamente bassa. In Danimarca esiste una ragione speciale per la percentuale estremamente bassa di contributi sociali: la gran parte della spesa sociale è finanziata dall’imposizione fiscale generale. Poiché ciò richiede livelli di imposte dirette alti, la percentuale di imposizione fiscale diretta nel gettito fiscale totale in Danimarca è la più alta tra tutti gli Stati membri.

La situazione è diversa in Slovacchia e Repubblica Ceca. I sistemi fiscali di questi due paesi hanno percentuali alte di contributi sociali nel gettito fiscale totale e percentuali relativamente basse di entrate provenienti da imposte dirette. Inoltre i sistemi di previdenza sociale di questi due paesi sono finanziati dai

contributi sociali.

Alcuni Stati membri invece hanno una quota molto più bassa di imposte dirette. È questo il caso degli Stati membri che hanno adottato sistemi a tasso fisso con tassi marginali al di sotto della media dell’UE, i quali, in genere, inducono a una maggiore riduzione delle aliquote delle imposte dirette rispetto alle aliquote delle imposte indirette.

Come nel caso di Croazia, Bulgaria e Ungheria, quote più basse di imposte dirette sono controbilanciate da proporzioni relativamente più alte di imposte indirette. Invece in Slovacchia, Repubblica Ceca e Lituania, percentuali più basse di imposte dirette sono controbilanciate da percentuali relativamente maggiori di contributi sociali.

È importante sottolineare che quasi la metà (46,1 %) del gettito fiscale (compresi i contributi sociali) in tutta l’UE è stato richiesto dal governo centrale o federale.

Continua la discussione con TAXEDU

Se stai cercando una maniera intelligente per far conoscere ai tuoi studenti i vari tipi di imposte, consulta il catalogo della formazione di TAXEDU. Entra nel forum per scambiare notizie, opinioni ed esperienze con altri insegnanti.

Az adózás szerkezete jelentős eltéréseket mutat az Unió tagállamai között egy új jelentés megállapításai alapján.

Az adók lehetnek közvetlenek vagy közvetettek. Közvetlen adó például jellemzően az, amit a személyi jövedelemre, az üzleti haszonra, a kivitelre, a behozatalra és a tulajdonra vetnek ki. A közvetett adó (héa, importterhek vagy

jövedéki adók) olyan adó, amelyet véletlen vagy időszakos természetű anyagi vagy jogi eseményre és (jogi vagy természetes) személyre vetnek ki, aki gyakran közvetítő lehet, de nem az eseményért felelős személy (ezért az adó közvetett jellege).

Az Európai Bizottság Adóztatási trendek az Európai Unióban című kiadványának legfrissebb kiadása szerint az adózás jelentősen eltér a különböző tagállamokban.

Például Dániában a legmagasabb a közvetlen adók aránya az összes adóbevételben (64,6%), és ez után következik Írország és Málta. Norvégiában és Izlandon szintén viszonylag magas a közvetlen adók aránya.

A 2020-as jelentés, amely minden tagállammal, ezenkívül pedig Izlanddal és Norvégiával foglalkozik, szintén megjegyzi, hogy a társadalombiztosítási járulék aránya az összes adóbevételhez viszonyítva ennek megfelelően alacsony ezekben az országokban. Dániában különleges oka van a társadalombiztosítási járulék rendkívül alacsony arányának: a legtöbb jóléti kiadást az általános adózásból finanszírozzák. Mivel ehhez a közvetlen adók magas szintje szükséges, a közvetlen adók aránya az összes adóbevételben Dániában a legmagasabb a tagállamok közül.

Egész más a helyzet Szlovákiában és Csehországban. Ezekben az országokban magas a társadalombiztosítási járulék aránya az összes adóbevételben, míg a közvetlen adóbevételek aránya viszonylag alacsony. Emellett a jóléti rendszereket ezekben az országokban a társadalmi

hozzájárulásokból finanszírozzák.

Ugyanakkor néhány tagállamban a közvetlen adók aránya sokkal alacsonyabb. Ez a helyzet azokban a tagállamokban, ahol egykulcsos adózást alkalmaznak, alacsony, az uniós átlag alatti adókkal, ami jellemzően nagyobb csökkenést eredményez a közvetlen adók arányában.

Ennek megfelelően Horvátországban, Bulgáriában és Magyarországon a közvetlen adók kisebb arányát a közvetett adók magasabb szintje egyensúlyozza ki. Ezzel szemben a közvetlen adók kisebb arányát Szlovákiában, Csehországban és Litvániában a társadalombiztosítási járulék viszonylag nagyobb aránya ellensúlyozza.

Érdemes megjegyezni, hogy az adójövedelemnek (beleértve ebbe a társadalombiztosítási járulékokat is) majdnem a felét (46,1%-ot) igényelte a központi vagy a szövetségi kormányzat.

Folytassa a párbeszédet a TAXEDU-val

Ha okosan szeretné bemutatni diákjainak az adózás különböző típusait, érdemes megismerkednie a TAXEDU képzési katalógusával. Csatlakozzon a fórumhoz, ahol híreket, véleményt és tapasztalatot cserélhet más tanárokkal.

Prema rezultatima novog izvješća, struktura oporezivanja značajno se razlikuje diljem država članica EU-a.

Porezi mogu biti izravni ili neizravni. Izravnim porezom obično se oporezuju osobni dohodak, poslovna dobit, uvoz i izvoz te imovina. Neizravni porez (PDV, uvozne pristojbe ili

trošarine) je porez na materijalni ili pravni događaj slučajne ili privremene prirode za (pravnu ili fizičku) osobu koja često može biti posrednik, a ne osoba odgovorna za taj događaj (otuda neizravni karakter poreza).

Prema najnovijem izdanju Trendovi oporezivanja u Europskoj uniji Europske komisije, struktura oporezivanja značajno se razlikuje među državama članicama.

Danska, primjerice, ima najveći udio izravnih poreza u ukupnim prihodima od poreza (64,6 %), a slijede je Irska i Malta. Norveška i Island također imaju prilično visok udio izravnih poreza.

Izvješće za 2020. godinu, koje obuhvaća sve države članice, uz Island i Norvešku, također bilježi da je udio doprinosa za socijalno osiguranje u ukupnim prihodima od poreza primjereno nizak u tim zemljama. U Danskoj postoji poseban razlog za iznimno nizak udio doprinosa za socijalno osiguranje jer se većina izdataka za socijalnu skrb financira iz općih poreza. Budući da je za to potrebna visoka razina izravnih poreza, udio izravnog oporezivanja u ukupnim prihodima od poreza u Danskoj najveći je među svim državama članicama.

Situacija je drugačija u Slovačkoj i Češkoj. Porezni sustav u ove dvije zemlje ima velik udio doprinosa za socijalno osiguranje u ukupnim prihodima od poreza, a relativno nizak udio prihoda od izravnog poreza. Također, sustavi socijalne skrbi u ove se dvije zemlje financiraju doprinosima za

socijalno osiguranje.

S druge strane, neke druge države članice imaju puno manji udio izravnih poreza. To je slučaj u državama članicama koje su usvojile paušalne sustave s graničnim stopama ispod prosjeka EU-a, koje obično potiču veće smanjenje izravnih poreznih stopa od neizravnih poreznih stopa.

To je slučaj u Hrvatskoj, Bugarskoj i Mađarskoj, gdje se niži udjeli izravnih poreza uravnotežuju relativno višim udjelima neizravnih poreza. Međutim, niži udjeli izravnih poreza u Slovačkoj, Češkoj i Litvi uravnotežuju se relativno višim udjelima doprinosa od socijalnog osiguranja.

Valja napomenuti je da je gotovo polovicu (46,1 %) prihoda od poreza (uključujući doprinose od socijalnog osiguranja) u cijeloj EU potraživala središnja uprava ili savezna vlada.

Nastavite raspravu uz TAXEDU

Tražite najbolji način kako svojim učenicima predstaviti različite vrste oporezivanja, pogledajte TAXEDU katalog školovanja. Pridružite se forumu za razmjenu novosti, stajališta i iskustava ostalih nastavnika.

Un nouveau rapport révèle que la structure d'imposition varie considérablement d'un État membre de l'UE à l'autre.

Les impôts peuvent être directs ou indirects. Un impôt direct est généralement prélevé sur les revenus personnels, les bénéfices d'une entreprise, les importations et exportations, et les biens. Un impôt indirect (TVA, prélèvements à l'importation ou

droits d'accises) est une taxe prélevée dans le cadre d'un événement matériel ou juridique de nature accidentelle ou provisoire et auprès d'une personne (morale ou physique) pouvant souvent être un intermédiaire, et non la personne responsable dudit événement (d'où le caractère indirect de la taxe).

D'après la dernière édition du document Taxation Trends in the European Union de la Commission européenne, la structure d'imposition est très variable d'un État membre à l'autre.

À titre d'exemple, c'est au Danemark que la part des impôts directs sur le total des recettes fiscales est la plus importante (64,6 %). L'Irlande et Malte arrivent en deuxième et troisième positions. La part des impôts directs est également relativement élevée en Norvège et en Islande.

Le rapport de 2020, qui étudie tous les États membres ainsi que l'Islande et la Norvège, indique également que la part des cotisations sociales dans les recettes fiscales totales est également relativement faible dans ces pays. Au Danemark, la part extrêmement faible des cotisations sociales s'explique par le fait que la plupart des dépenses de protection sociales sont financées par le système fiscal général. Ce système exigeant des niveaux d'impôts directs élevés, leur part sur le total des recettes fiscales du Danemark est la plus élevée de tous les États membres.

Il en va différemment en Slovaquie et en République tchèque. Dans ces deux pays, la part des cotisations sociales sur le total des recettes fiscales est élevée, et la part des impôts directs relativement faible. Les systèmes de protection sociale y sont également financés par les cotisations sociales.

À l'inverse, dans d'autres États membres, la part des impôts directs est bien plus faible. C'est le cas des États membres qui ont adopté des systèmes forfaitaires reposant sur des taux marginaux inférieurs à la moyenne de l'UE, qui entraînent généralement une réduction plus importante des taux d'impôt direct que les taux d'impôt indirect.

C'est le cas en Croatie, en Bulgarie et en Hongrie, où les parts plus faibles des impôts directs sont compensées par la proportion relativement plus élevée des impôts indirects. Toutefois, en Slovaquie, en République tchèque et en Lituanie, les parts plus faibles des impôts directs sont compensées par les parts relativement plus importantes des cotisations sociales.

Il est intéressant de noter que près de la moitié (46,1 %) des recettes fiscales (cotisations sociales comprises) de toute l'UE ont été prélevées par le gouvernement central ou fédéral.

Allez plus loin avec TAXEDU

Si vous cherchez un moyen ludique de

présenter les différents types d'impôts à vos élèves, consultez le catalogue de formations de TAXEDU. Allez sur le forum pour échanger avec d'autres professeurs sur l'actualité, vos opinions et vos expériences.

Verot ovat joko välittömiä tai välillisiä. Välitön vero peritään yleensä ansiotuloista, yritystoiminnan tuotoista, tuonnista ja viennistä sekä omaisuudesta. Välillinen vero (alv, tuontimaksut tai

valmisteverot) on vero, joka kannetaan luonteeltaan satunnaisesta tai tilapäisestä materiaali- tai oikeudellisesta tapahtumasta ja kohdistuu (oikeus- tai luonnolliseen) henkilöön, joka voi usein olla välikäsi eikä tästä tapahtumasta vastaava henkilö (mistä johtuu veron välillinen luonne).

Euroopan komission Taxation Trends in the European Union -raportin uusimman version mukaan verotusrakenne vaihtelee huomattavasti eri jäsenmaissa.

Esimerkiksi Tanskassa välittömien verojen osuus kokonaisverotuloista on suurin (64,6 prosenttia), ja sen perässä tulevat Irlanti ja Malta. Myös Norjassa ja Islannissa välittömien verojen osuus on melko suuri.

Vuoden 2020 raportti, joka kattaa kaikki jäsenmaat sekä Islannin ja Norjan, tuodaan esiin myös se, että sosiaaliturvamaksujen osuus kokonaisverotuloista on vastaavasti alhainen näissä maissa. Tanskassa on erityinen syy erittäin alhaiseen sosiaaliturvamaksujen osuuteen: suurin osa sosiaalimenoista rahoitetaan yleisistä verovaroista. Koska tämä edellyttää korkeita välittömien verojen tasoja, välittömän verotuksen osuus kokonaisverotuloista on Tanskassa korkein kaikista jäsenmaista.

Tilanne on toinen Slovakiassa ja Tšekissä. Näiden kahden maan verotusjärjestelmissä sosiaaliturvamaksujen osuus kokonaisverotuloista on suuri ja vastaavasti välittömien verotulojen osuudet ovat pieniä. Lisäksi näissä kahdessa maassa hyvinvointijärjestelmät rahoitetaan

sosiaaliturvamaksuilla.

Joissain maissa puolestaan välittömien verojen osuus on paljon pienempi. Näin on jäsenmaissa, joissa on käytössä vakiokantajärjestelmät, joissa marginaaliveroasteet ovat alle EU:n keskiarvon, mikä tyypillisesti aiheuttaa sen, että välittömät verot vähenevät voimakkaammin kuin välilliset verot.

Esikerkiksi Kroatiassa, Bulgariassa ja Unkarissa välittömien verojen alhaisempia osuuksia tasapainotetaan melko korkeilla välillisten verojen osuuksilla. Slovakiassa, Tšekissä ja Liettuassa välittömien verojen alhaisia osuuksia kuitenkin tasapainotetaan sosiaaliturvamaksujen suhteellisesti suuremmilla osuuksilla.

Kannattaa huomata, että lähes puolet (46,1 prosenttia) verotuloista (mukaan luettuna sosiaaliturvamaksut) koko EU:ssa kantoi keskus- tai liittohallinto.

Jatka keskustelua TAXEDU-sivuston kanssa

Jos etsit älykästä tapaa esitellä oppilaillesi verotuksen eri tyypit, tutustu TAXEDU-sivuston koulutusluetteloon. Liity foorumiin vaihtaaksesi uutisia, näkökulmia ja kokemuksia muiden opettajien kanssa.

Uue aruande järeldustest ilmneb, et maksustamise struktuur ELi liikmesriikides varieerub üsna märkimisväärselt.

Maksud on kas otsesed või kaudsed. Otsesed maksud kehtestatakse tavaliselt isiklikule sissetulekule, ärikasumile, impordile ja ekspordile ning varale. Kaudsed maksud (käibemaks, impordimaksud ja

aktsiisid) on maksud, mida kohaldatakse juhuslikule või ajutisele olulisele või õiguslikule sündmusele ja (juriidilisele või füüsilisele) isikule, kes võib sageli olla vahepealne isik ja mitte selle sündmuse eest vastutav isik (sellest ka maksu kaudne iseloom).

Vastavalt Euroopa Komisjoni viimasele väljaandele Taxation Trends in the European Union („Maksustamise suundumused Euroopa Liidus“) on maksustamise struktuur liikmesriigiti üsna erinev.

Näiteks Taanis on otseste maksude osakaal kogu maksutulust kõige suurem (64,6%), sellele järgnevad Iirimaa ja Malta. Norras ja Islandil on otseste maksude osakaal samuti suhteliselt kõrge.

2020. aasta aruandes, mis hõlmab kõiki liikmesriike, Islandit ja Norrat, märgitakse ka, et sotsiaalkindlustusmaksete osakaal kogu maksutulust on nendes riikides vastavalt madal. Taanis on sotsiaalkindlustusmaksete ülimadalale osakaalule konkreetne põhjus: enamik hoolekandekulusid rahastatakse üldistest maksudest. Kuna see nõuab otseste maksude kõrget taset, on Taanis otseste maksude osakaal kogu maksutulust kõigi liikmesriikide seas suurim.

Olukord on aga teine Slovakkias ja Tšehhis. Nendes kahes riigis on maksusüsteemides suur sotsiaalmaksude osakaal kogu maksutulust ja suhteliselt väike otseste maksutulude osakaal. Samuti rahastatakse nende kahe riigi hoolekandesüsteeme

sotsiaalmaksetest.

Teisalt on mõnes liikmesriigis otseste maksude osakaal palju väiksem. Seda juhul, kui liikmesriikides on kehtestatud kindlasummalised süsteemid, mille marginaalmäärad jäävad alla ELi keskmise, põhjustades otseste maksumäärade tugevamat langust kui kaudsete maksumäärade oma.

Näiteks Horvaatias, Bulgaarias ja Ungaris tasakaalustavad otseste maksude väiksemat osakaalu kaudsete maksude suhteliselt suuremad proportsioonid. Otseste maksude madalamat osa Slovakkias, Tšehhis ja Leedus tasakaalustab aga suhteliselt suurem sotsiaalmaksude osakaal.

Tuleb mainida, et peaaegu pool (46,1%) kogu ELi maksutulust (sealhulgas sotsiaalmaksed) nõudis sisse kesk- või föderaalvalitsus.

Arutelu jätkamine TAXEDUga

Kui otsid kavalat viisi, kuidas tutvustada oma õpilastele erinevaid maksustamise viise, siis vaata TAXEDU koolituskataloogi. Liitu foorumiga, et vahetada uudiseid, vaateid ja kogemusi teiste õpetajatega.

Un informe nuevo concluye que la estructura fiscal en la UE varía de forma significativa de un Estado miembro a otro.

Los impuestos pueden ser directos o indirectos. Por lo general, un impuesto directo se aplica a las rentas de las personas físicas, los beneficios de las empresas, las importaciones y exportaciones y los bienes inmuebles. Un impuesto indirecto (IVA, gravámenes a la importación o

impuestos especiales) grava un hecho material o jurídico de naturaleza accidental o temporal, o se impone a una persona (jurídica o física) que, a menudo, actúa como intermediaria y no es la responsable de este hecho (de ahí el carácter indirecto del impuesto).

De acuerdo con la última edición de la publicación Taxation Trends in the European Union (Tendencias fiscales en la Unión Europea) de la Comisión Europea, la estructura fiscal varía significativamente entre los Estados miembros.

Dinamarca, por ejemplo, posee la mayor proporción de impuestos directos en los ingresos fiscales totales (64,6 %), seguida de Irlanda y Malta. Noruega e Islandia también tienen una proporción relativamente elevada de impuestos directos.

El informe de 2020, que abarca todos los Estados miembros, Islandia y Noruega, también señala que la aportación de las cotizaciones sociales a los ingresos fiscales totales en estos países es, en consecuencia, baja. Existe un motivo para que en Dinamarca la contribución de las cotizaciones sociales sea tan sumamente baja: la mayor parte del gasto social se financia con impuestos generales. Dado que para ello se requiere un alto nivel de impuestos directos, la contribución de este tipo de impuestos a los ingresos fiscales totales en Dinamarca es la más alta de todos los Estados miembros.

La situación es diferente en Eslovaquia y Chequia. En los sistemas tributarios de estos dos países, las cotizaciones sociales aportan una parte considerable de la recaudación fiscal total, mientras que la contribución de los ingresos fiscales directos es relativamente baja. Además, los sistemas de protección social en estos dos países se financian mediante cotizaciones

sociales.

En otros Estados miembros, sin embargo, la proporción de impuestos directos es mucho menor. Este es el caso de los Estados miembros que han adoptado sistemas impositivos a tanto alzado con tipos marginales por debajo de la media de la UE, lo que suele dar lugar a una mayor reducción de los tipos de los impuestos directos que de los indirectos.

Por ejemplo, en Croacia, Bulgaria y Hungría, la menor proporción de impuestos directos se compensa con una proporción relativamente mayor de impuestos indirectos. Sin embargo, la proporción más baja de impuestos directos en Eslovaquia, Chequia y Lituania se compensa con una proporción relativamente mayor de cotizaciones sociales.

Cabe señalar que casi la mitad (46,1 %) de los ingresos fiscales (incluidas las cotizaciones sociales) en toda la UE fueron recaudados por la administración central o federal.

Continúe el debate con TAXEDU

Si busca una forma inteligente de mostrar a sus alumnos los diferentes tipos de impuestos, consulte el catálogo de formación de TAXEDU. Únase al foro para intercambiar noticias, opiniones y experiencias con otros profesores.

Η δομή της φορολογίας διαφέρει σημαντικά μεταξύ των κρατών μελών της ΕΕ, σύμφωνα με τα πορίσματα μιας νέας έκθεσης.

Οι φόροι είναι είτε άμεσοι είτε έμμεσοι. Οι άμεσοι φόροι επιβάλλονται συνήθως στο προσωπικό εισόδημα, τα επιχειρηματικά κέρδη, τις εισαγωγές, τις εξαγωγές και την ιδιοκτησία. Οι έμμεσοι φόροι (ΦΠΑ, εισφορές κατά την εισαγωγή ή

ειδικοί φόροι κατανάλωσης) είναι φόροι που επιβάλλονται για ένα πραγματικό περιστατικό ή μια νομική πράξη τυχαίου ή προσωρινού χαρακτήρα και σε (νομικό ή φυσικό) πρόσωπο που συχνά μπορεί να είναι ένας μεσάζων και όχι το πρόσωπο που ευθύνεται για αυτή την πράξη (εξού και ο έμμεσος χαρακτήρας του φόρου).

Σύμφωνα με την τελευταία έκδοση της έκθεσης της Ευρωπαϊκής Επιτροπής, Φορολογικές τάσεις στην Ευρωπαϊκή Ένωση, η δομή της φορολογίας διαφέρει σημαντικά μεταξύ των κρατών μελών.

Η Δανία, για παράδειγμα, έχει το υψηλότερο ποσοστό άμεσων φόρων στα συνολικά φορολογικά εισοδήματα (64,6%) και ακολουθούν η Ιρλανδία και η Μάλτα. Η Νορβηγία και η Ισλανδία έχουν επίσης σχετικά υψηλά ποσοστά άμεσων φόρων.

Η έκθεση του 2020, η οποία αφορά όλα τα κράτη μέλη, καθώς και την Ισλανδία και τη Νορβηγία, επισημαίνει επίσης ότι το ποσοστό των κοινωνικών εισφορών στα συνολικά φορολογικά έσοδα είναι αντίστοιχα χαμηλό σε αυτές τις χώρες. Στη Δανία υπάρχει ειδικός λόγος για το εξαιρετικά χαμηλό ποσοστό κοινωνικών εισφορών: το μεγαλύτερο μέρος των δαπανών κοινωνικής πρόνοιας χρηματοδοτείται από τη γενική φορολογία. Επειδή αυτό απαιτεί υψηλά επίπεδα άμεσων φόρων, το ποσοστό άμεσης φορολογίας στα συνολικά φορολογικά έσοδα στη Δανία είναι το υψηλότερο μεταξύ όλων των κρατών μελών.

Η κατάσταση διαφέρει στη Σλοβακία και την Τσεχία. Τα φορολογικά συστήματα σε αυτές τις δύο χώρες έχουν υψηλά ποσοστά κοινωνικών εισφορών στα συνολικά φορολογικά έσοδα και σχετικά χαμηλά ποσοστά άμεσων φορολογικών εσόδων. Επίσης, τα συστήματα πρόνοιας αυτών των δύο χωρών χρηματοδοτούνται από τις κοινωνικές

εισφορές.

Από την άλλη, κάποια κράτη μέλη έχουν αρκετά χαμηλότερο ποσοστό άμεσων φόρων. Αυτό συμβαίνει στα κράτη μέλη που έχουν υιοθετήσει συστήματα ενιαίου συντελεστή με οριακούς συντελεστές κάτω από τον μέσο όρο της ΕΕ, τα οποία συνήθως προκαλούν μεγαλύτερη μείωση των συντελεστών άμεσων φόρων από τους συντελεστές έμμεσων φόρων.

Όπως συμβαίνει στην Κροατία, τη Βουλγαρία και την Ουγγαρία, τα χαμηλότερα ποσοστά άμεσων φόρων αντισταθμίζονται από τη σχετικά υψηλότερη αναλογία έμμεσων φόρων. Ωστόσο, τα χαμηλότερα ποσοστά άμεσων φόρων στη Σλοβακία, την Τσεχία και τη Λιθουανία αντισταθμίζονται από τα σχετικά μεγαλύτερα ποσοστά κοινωνικών εισφορών.

Αξίζει να σημειωθεί ότι σχεδόν το ήμισυ (46,1%) των φορολογικών εσόδων (συμπεριλαμβανομένων των κοινωνικών εισφορών) σε όλη την ΕΕ διεκδικήθηκε από την κεντρική ή ομοσπονδιακή κυβέρνηση.

Συνεχίστε τη συζήτηση με το TAXEDU

Αν αναζητάτε έναν έξυπνο τρόπο για να παρουσιάσετε στους μαθητές σας τα διαφορετικά είδη φορολογίας, ανατρέξτε στον εκπαιδευτικό κατάλογο του TAXEDU. Λάβετε μέρος στο φόρουμ για να ανταλλάξετε πληροφορίες, απόψεις και εμπειρίες με άλλους εκπαιδευτικούς.

Steuern werden entweder direkt oder indirekt erhoben. Direkte Steuern werden in der Regel auf das persönliche Einkommen, auf Unternehmensgewinne, Einfuhren und Ausfuhren sowie auf Eigentum erhoben. Indirekte Steuern (etwa die Mehrwertsteuer, Einfuhrzölle oder

Verbrauchsteuern) werden auf materielle oder rechtliche Ereignisse zufälliger oder vorübergehender Natur und gegenüber (juristischen oder natürlichen) Personen erhoben, bei denen es sich häufig um Mittelspersonen und nicht um die für das Ereignis verantwortliche Person handelt (daher der indirekte Charakter der Steuer).

Laut der aktuellen Ausgabe des Berichts Steuerentwicklung in der Europäischen Union der Europäischen Kommission variiert die Struktur der Besteuerung in den einzelnen Mitgliedstaaten deutlich.

So weist Dänemark den höchsten Anteil von direkten Steuern am Gesamtsteueraufkommen (64,6 %) auf, gefolgt von Irland und Malta. Auch in Norwegen und Island ist der Anteil der direkten Steuern relativ hoch.

Der Bericht von 2020, der alle Mitgliedstaaten sowie Island und Norwegen behandelt, stellt auch fest, dass der Anteil der Sozialabgaben an den gesamten Steuereinnahmen in diesen Ländern entsprechend niedrig ist. In Dänemark gibt es einen bestimmten Grund für den sehr niedrigen Anteil der Sozialabgaben: Der Großteil der Sozialausgaben wird aus allgemeinen Steuern finanziert. Da dies einen hohen Steuersatz bei den direkten Steuer erfordert, ist der Anteil der direkten Besteuerung an den gesamten Steuereinnahmen in Dänemark der höchste unter allen Mitgliedstaaten.

Anders sieht es in der Slowakei und in Tschechien aus. Das Gesamtsteueraufkommen setzt sich in diesen beiden Ländern zu einem hohen Anteil aus den Sozialabgaben zusammen, wohingegen der Anteil der direkten Steuereinnahmen relativ niedrig ist. Außerdem wird das Sozialsystem in diesen beiden Ländern durch

Sozialabgaben finanziert.

Andererseits weisen einige Mitgliedstaaten einen viel geringeren Anteil an direkten Steuern auf. Dies ist in den Mitgliedstaaten der Fall, die Pauschalsteuersysteme mit Grenzsteuersätzen unter dem EU-Durchschnitt eingeführt haben, welche typischerweise eine stärkere Senkung der direkten Steuersätze als der indirekten Steuersätze bewirken.

So wird beispielsweise in Kroatien, Bulgarien und Ungarn der niedrigere Anteil an direkten Steuern durch einen entsprechend höheren Anteil an indirekten Steuern ausgeglichen. Der geringere Anteil an direkten Steuern in der Slowakei, in Tschechien und in Litauen wird hingegen durch einen im Verhältnis größeren Anteil an Sozialbeiträgen ausgeglichen.

Bemerkenswert ist, dass fast die Hälfte des Steueraufkommens (46,1 %, einschließlich der Sozialabgaben) in der gesamten EU von der jeweiligen Zentral- oder Bundesregierung beansprucht wurde.

Setzen Sie die Diskussion bei TAXEDU fort

Sie suchen nach einer cleveren Einführung in die verschiedenen Arten der Besteuerung für Ihre Schüler? Dann schauen Sie sich das Lernmaterial bei TAXEDU an. Tauschen Sie im Forum mit anderen Lehrkräften Neuigkeiten, Meinungen und Erfahrungen aus.